December 13-a Luca napja

A Gergely-naptár életbe lépése előtt Luca napja volt az év legrövidebb napja, éjszakája pedig az év leghosszabb éjszakája, s mint ilyent természetesen gonoszjáró napként tartották számon.

Szent Lúcia

Neve a Lux=fény, fényesség, világosság szóból ered. A legendák szerint Lúcia egy fiatal szűzlány volt az ókeresztény időkben. Mikor édesanyja nagyon megbetegedett, együtt elmentek segítséget remélve Szent Ágota sírjához. A lány ott elaludt, s álmot látott. Ennek hatására elhatározta, hogy Jézus menyasszonya lesz. Édesanyja meg is gyógyult, de ennek ellenére sem fogadta el lánya elhatározását. Pogány vőlegényhez akarta adni, s pogány bálványok hódolatára kényszeríteni Lúciát.
Mivel Lúcia nem tágított elhatározásától, ezért elítélték. Igás állatokkal akartak keresztülhajtatni testén. Az állatok azonban megtorpantak a lány lekötözött teste előtt. Végül megégették Lúciát, így lett vértanúvá. A legenda szerint csak akkor halt meg, amikor befejezte imáját.
Egy másik hagyomány szerint sajátmaga szúrta ki a szemét, hogy ne tetsszen kérőjének. Ezért is lett a későbbi szent a szemfájósok, és a vakok védelmezője.

A megvilágosodás szentje, Lúcia

A magyar néphit Lucája

A magyar néphitben Luca egyáltalán nem hasonlít Szent Lúcia alakjára. Nálunk Luca kísértetszerű, fiktív (kitalált) lény. Külseje: csúnya öregasszony, máshol fehérleples alak. (A lányok ennek megfelelően "Lucázáskor" fehér lepedőbe burkolózva jelenítették meg.)
Bár néha lucaboszorkának is mondják, alakja nem azonos a néphit boszorkányával. Míg ugyanis a boszorkány általában élő személy, akinek vannak természetfeletti adottságai, képes átváltozásra, de van emberi alakja, addig Luca nem egy a faluban lakó ember, hanem kitalált alak.

Luca a büntető

Luca büntető, rontó lény, napjához tilalmak kapcsolódnak. Megbünteti például azt, aki fon, kenyeret süt, vagy mos december 13-án. Kölcsönadni sem volt ajánlott ilyenkor semmit, mert az elvitt dolog boszorkányok kezére kerülhetett.

Egy érdekes történet Csongrád megyéből a fonásra: "Egy asszony kenyeret sütött Luca napján, fűtött a kemencébe. A szomszédasszony odament és mondta neki: - Jaj szomszédasszony, maga kenyeret süt? Nem jó, mert Luca napja van. - Amire Luca-puca ideér, az én kenyerem kihűl. Erre, mikor szedte ki a kenyereket, mind kő volt, kővé vált. Kihordták a csongrádi útra, ott vannak. Tán még most is van belőle."

Luca a gonosz

A gonoszjáró nap azt jelenti, hogy ilyenkor a boszorkányok, bűbájosok, rontó lények szabadon tevékenykedhettek, és tevékenykedtek is. Megrontották - azaz betegségeket, fájdalmat, bajt vagy bosszúságot okoztak - az embereknek, állatoknak. A gonosz ellen fokhagymával lehetett védekezni, méghozzá úgy, hogy az ember megette, vagy bekente vele az ajtófélfáját, vagy az ablakkeretet. Arra is jó volt a fokhagyma, hogy az állatokat megvédjék a rontástól. Ilyenkor az istállót kenték meg.
Vigyázni kellett Luca napján a söprűkre is. Ilyenkor is, mint általában gonoszjáró napokon elrakták, elrejtették őket, hogy nehogy azzal repüljenek el a boszorkányok a boszorkányszombatra (találkozójukra) a Gellérthegyre.

Lucaszék

Luca napja arra is alkalmas volt, hogy ki-ki elkezdjen készülődni a boszorkányok karácsonyi leleplezésére. Ilyenkor kellett ugyanis elkezdeni készíteni a Lucaszéket, amire aztán a karácsony esti szentmisén a gazdája felállt, s megláthatta onnan a boszorkányokat. Azoknak ugyanis ilyenkor szarvat lehetett látni a fején, más elképzelések szerint lángokat lövelltek. Nem volt azonban veszélytelen az akció, ugyanis a boszorkányok is meglátták a lucaszéken ágaskodót, s a néphit szerint ilyenkor a nyomába eredtek. Ezért kellett a "boszorkány-figyelő akcióra" indulónak előre gondoskodni mákról. Amikor ugyanis a boszorkányok már majdnem beérték, akkor hátra kellett hajítani a mákot, s azt üldözői elkezdték szedegetni. Amíg pedig a boszorkányok szedegettek, addig az illető hazaért. Gyorsan elégette a lucaszéket és az ajtó elé tette keresztbe a seprűt.

A lucaszék nem készülhetett akárhogyan. Csak akkor volt kellőképpen hatékony, ha készítője az előírásoknak megfelelően járt el. Meg volt például, hogy hányféle fából kell készíteni.

Pereszlényben például 9 féle fa kellett a székhez. Kökény, boróka, jávor, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser, rózsafa.

Készülődés a karácsonyra

Nem csak így készülődtek ettől a naptól fogva a karácsonyra faluhelyen. Luca napján hozták be meleg helyre a termőágat (meggyfa, vagy cseresznyefa ágát), hogy az karácsonyig kizöldelljen. (Régen ugyanis ez volt a karácsonyfa helyett.)
Ilyenkor ültették el az úgynevezett luca-búzát is, ami később mágikus erejű lett. Naponta kellett öntözni a tányérba, pohárba, cserépbe tett búzát, s az karácsonyra kizöldellt. Ezzel a jó termés biztosítása volt a cél. Karácsony után a kizöldellt búzát az állatoknak adták, hogy termékenyek legyenek. Jó ellenszernek tartották a tojás és a tejrontás ellen is. Lányoknak pedig a mosdóvizébe rakták, hogy attól szebbek legyenek. Máshol azért, hogy ne fájjon majd a szemük. (Ez a szokás utal a szent történetének ismeretére.)
Fontos volt még, hogy nő ültesse a búzát. Ez a termékenységvarázslásra utal.

Termékenységvarázslás

E nap ugyanis kiválóan alkalmas volt termékenység befolyásolására. A házakhoz ilyenkor elsőként férfit vártak reggel, mert reményeik szerint a tyúkok így fognak majd jól tojni.
Nem szabadott ilyekor varrni, mert azt mondták, ezzel a háziasszony bevarrja a tyúkok fenekét, s azok nem fognak tojni. Szlavóniában az asszonyok Luca napján háromszor ráültek a küszöbre azért, hogy jól tojjanak majd a tyúkok. Azért pedig, hogy sok pénzük legyen a következő évben, pogácsát sütöttek, s bele pénzt raktak. Aki kihúzta pénzzel "töltött" pogácsát, annak azt mondták, egész évben nagy szerencséje és sok pénze lesz.

Jósló, mágikus eljárások

A legnépszerűbb jóslási forma azonban a lányok leendő férjeinek megjövendölése volt. A majdani férj foglalkozását mutatta meg a vízbe öntött ólom formája, nevét pedig a gombócokba főzött cetlik közül az, amelyik először feljött főzéskor a fazékban. Azt is ki lehetett ilyenkor deríteni, hogy még hány évet kell várnia a lánynak a férjhezmenetelre. Egyszerűen oda kellett menjen a hajadon a disznóólhoz, s abba egy jó nagyot belerúgni. Ahányat röffent aztán a disznó, annyi esztendő múlva ment férjhez a lány.
Időjárást is lehetett jósolni Luca-napkor. Erre szolgált az úgynevezett hagymakalendárium. A hagymát 12 héjra bontották, s rá sót szórtak. Amelyik hagymadarab nedves lett ezután, az évnek annyiadik hónapja lesz esős a jóslat szerint.

Luca napi alakoskodás

A jövőt és a termékenységet nemcsak megtudni, hanem befolyásolni is akarták. Ez volt a Lucázás szokása. A fehér lepelbe öltözött lányok ilyenkor házakhoz mentek, ahol általában különböző jókívánságokkal a tyúkok szaporulatára akartak hatni. Máshol ilyenkor a gyerekeket ijesztgették. A legények pedig a lányos házakhoz jártak, s ott ilyen és hasonló mondókákat mondtak. A jókívánságokért cserében tojást kaptak ajándékba.

További decemberi népszokások
Szent Lúcia napja Finnországban

Felhasznált irodalom:

Penavin Olga: Népi kalendárium Forum kiadó, Újvidék, 1988.
Magyar Néprajz VII. Akadémiai Kiadó, Bp., 1990.
Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások Universum Kiadó, Szeged, 1990.

PARASZTKALENDARIUM

   December

   Karácsony hava

    4. Borbála - Gyümölcsfa ágának virágoztatása.

    6. Miklós - Mikulás-járás, ajándékozás.

    7. Ambrus - A méhészek és mézeskalácsosok védőszentje.

   13. Luca - A Luca-szék készítésének kezdete. Lucázás. Tilos többféle

              asszonyi munka. Védekezés a rontás, a boszorkányok ellen.

   *******

   LUCA

   I.

   Ünnepe: december 13, az év legrövidebb napja.

   "Szent Lucának híres napja a napot rövidre szabja."

   Ehhez a naphoz az ország minden részében sok-sok hagyomány, babona

   társul. Nógrád megye falvaiban is különböző hiedelmek maradtak fönn

   meg a mai napig is.

   Például:

   Mihálygerge: december 13-án nem volt szabad fonni, kenyeret sütni,

   lúgozni.

   Ipolytarnóc: ott azt tartottak, hogy csak a Luca nevűeknek nem szabad

   fonni, minden egyéb munka végezhető.

   E napon kezdtek faragni a Luca-széket, melyet karácsonyra kellett

   elkészíteni, úgy, hogy minden nap csupán egy-egy műveletet lehetett

   rajta elvegezni. Innen ered:

   "Sokáig készül, mint a Luca széke."

   Karácsony este aztán elvitték a templomba, éjféli misére, készítője

   ráállva megláthatta kik a falu boszorkányai.

   E napon a fonóban mulatságot is tartottak, ott volt a falu fiatalsága;

   ettek-ittak, mulattak. sötétedéskor fehér lepedőben, kormos arccal

   mentek a fiuk a lányokat riogatni.

   A lányok előszeretettel jósoltak, az egri Tréfás jóslás a gombócba

   gyúrt papírdarab, melyre egy-egy fiú nevét írták. A gombócot kifőzték,

   amelyik legelőbb jött a víz tetejére, azt kimertek, s megnézték milyen

   nevű lesz a férjük.

   A kisfiuk "lucázni" jártak, házakhoz betérve tréfás köszöntőket

   mondtak. Dejtaron például a következőt:

   Lucát jöttem köszönteni,

   adjanak egy kicsit hörpinteni,

   vagy egy pohár pálinkát,

   vagy egy pohár borocskát,

   mind a kettőt meginnám.

   Tyúkok, ludak tojjanak,

   malacos legyen a disznójuk,

   borjas legyen a tehén.

   Amennyi szekér széna, szalma,

   annyi legyen a lányuk kérője.

   A gyerekek a köszöntőért diót, almát vagy néhány fillért kaptak.

   II.

   (12 nappal Karácsony és a kelta Yule előtt)

   Luca 304 korul élt Syracusaban.

   lux - szeme világa

   Középkorban vált európai kultusszá. Vakok, szemfajosok, utcanok

   (bordélyba akartak vitetni), menyasszonyok (Krisztus menyasszonya)

   védőszentje. Tűvel, hegyes szerszámmal dolgozok (tőrrel torkon

   szúrtak, de nem halt meg, amíg fel nem vette az utolsó kenetet).

   Róma: az esemény megünneplését a jeles nap előtti holdtöltekor, a

   hónap idusán kezdtek el.

   A Gergely-naptár előtt (Julianus-naptár) ez volt az év legrövidebb

   napja.

   Skandináv szokás: svéd hajadonok a fejükön égő gyertyakoszorúval

   ünneplik a fény visszatérését, zenés ébresztő.

   A Szent Luca-alak a sötétség miatt átalakult Luca-boszorkánnyá. A

   Bűbájosok, boszorkányok, rontások ellen úgy védekeztek, hogy Luca

   Elő estéjén minden ajtót, ablakot zárva tartottak a gonosz ellen. A

   Kulcslyukba dugott fokhagyma, a bal ajtófélfába vágott kés és a

   Keresztbe állított söprű is elriasztotta őket.

   Egyes vidékeken fokhagymával rajzoltak keresztet az ólak ajtajára, s

   Közben mondogattak: "Luca, Luca, távol légy!" A seprűket is eldugtak az

   Boszorkányok, elöl. E napon sem kölcsönadni, sem kölcsönkérni nem volt

   Szabad, nehogy a kölcsön a boszorkányok kezére kerüljön.

   A naphoz fűződő hiedelmek főleg naptári jellegűek, és főleg a tyúkok

   termékenységvarázslatahoz kötődnek (jóslás, tiltás, mágia)

   (Pl. tilos varrni, mert "bevarrjak a tyúk feneket"); éjjel 12 órakor

   Megbökdösik a tyúkokat piszkafával, hogy jól tojjanak; a gazdasszony

   Minél többet üljön napközben, hogy a kotlok is jó ülősek, legyenek.

   _________________________________________________________________

   KOTYOLAS

   A legények hajnalban elindultak végigjárni az ismerozs házakat.

   Általában szalmát, fadarabot vittek magukkal. Erre rátérdeltek és

   Eladtak termékenységvarázsló, mágikus szövegüket:

   "Luca, Luca, kitty-kotty,

   Tojjanak a tiktok!

   Kolbászuk olyan hosszú legyen, mint a falu hossza,

   Szalonnájuk olyan szeles legyen, mint a mestergerenda,

   Zsírjuk annyi legyen, mint kútban a víz!

   Annyi pénzük legyen, mint a pelyva,

   Annyi csirkéjük legyen, mint a fűszál,

   Annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag!

   Luca, Luca, kitty-kotty,

   Tojjanak a tiktyok!"

   Ajándékba tojást kaptak, de ha nem, akkor fenyegetőzni kezdtek: "Egy

   Csirkéjük legyen, az is vak legyen!" A szalmát a gazdasszony a tyúkok

   Alá dugta, a vendégeket a konyhában ültette le, és úgy tartottak,

   Szerencsét hoz a tyúkokra, ha aznap legény érezik elsőnek a házhoz.

   LUCABUZA

   Tányérban, meleg helyen búzát csíráztatott e naptól kezdve a

   gazdasszony. Volt, ahol gyertyát vagy pohárban ego mécsest is tettek a

   Búza közepébe. Jó jelnek számított, ha a búza Karácsonyra sza'rba

   Szökkent (30-40 cm).

   LUCAHAGYMA

   Luca napján hat vöröshagymát félbevágtak, kiszedtek a közepét, sört

   Szórtak a belsejébe. Attól függően, mennyire eresztett levet egy-egy

   Fel hagyma, következtettek a jövő év honapjainak csapadékosságára.

   LUCAKALENDARIUM

   Lucától Karácsonyig minden nap megfigyeltek az időjárást, abból

   Következtettek a következő év honapjainak időjárására.

   LUCAPOGACSA

   Tollat tettek a pogácsákra, és akié megperzselődött, az közeli halálra

   Számíthatott.

   A jövendőbeli neve is kiderült a pogácsákba belesütött nevekből.

   Ugyanezt a célt szolgálta a LUCACeDULAK készítése is: 12 cédulára

   Férfineveket írtak, Luca-naptól Karácsonyig minden nap tűzbe dobtak

   Egyet, és amelyik utoljára maradt, az mutatta a leendő társ nevet.

   LUCA SZEKE

   "Lassan készül, mint a Luca széke...", tizenkét napon keresztül mindig

   Dolgoztak rajta egy keveset, hogy Karácsonykor az éjféli misen a

   Templomban ráállva megláthassak, ki a boszorkány, akik ezen az

   Éjszakán szarvat viseltek. Utána gyorsan el kellett égetni a széket,

   Nehogy elverjek a gazdáját a rajtakapott boszorkányok. Az is védett

   Ellenük, ha a hazavezető úton mákot szórt el a szék gazdája - a

   Boszorkányok ugyanis kénytelenek voltak összeszedni, és addig meg

   Lehetett menekülni tőlük.

   LUCA-ZOLDAGHAJTATAS

   Ha az ágak Karácsonyra kizöldültek, a lány hamarosan férjhezment.

   *******